Zavarodottságomban megfeledkeztem arról amivé váltam azáltal, hogy a betöltött éveim sokasodnak, nincsen mit tenni őr Henk vagyok! Ne, nem kell semmire gondolnod, ez van, így hiába próbálod megmagyarázni, és buzgón megérteni helyzetem súlyát, az igazság az barátom, fel kell hogy világosaítsam az elméd, rád is ez vár. Kérlek, ne szaladj el, nincs hova bújnod, ha előlem akarsz elszaladni, azt megteheted, de őr Henkséged úgyis utolér, neki nem kell szem, hogy lásson, nem kell fül, hogy halljon téged, nem kell ész, hogy felfogja itt az ideje, hogy elinduljon feléd, nincsen időérzéke, csak egyszerűen van. Megfoghatatlansága zavarbaejtő, cinikus, és pimasz, tenyérbemászó alak. "Meg kell hogy szokd, mert nem hagy el, veled akar lenni, de te nem, ezért folyton gyötör a félelem. Pipacspiroskás az arca, habba harap az ajka, kanyargós a karja, és febosszant a szarka, amely az életed ellopta. Nevess fel, mert mind hiába, ha már kihányta, ne tedd a szádba! Elérkezés ideje fájó, de itt van a boldogságháló, kiflibezárt rágó, csupaszív búrágó, kezedbe tett burago, nyomd le a gombot azonnal, ha le kell, hogy hajtsd fejed a gonddal, hason ne csússz az alomba, tedd kezed a gizda lóra, helyezd magad bizalomba. Végre nyugalom járja át a tested, lelked, címlapsztori lett a léted, de ne add fel, mert őr Henk neved, s míg élsz ő veled!"
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése